KI UTAT VET AUTÓT ARAT
Írd alá te is a petícióT!
MI A HELYZET A GALVANI-PROJEKTTEL?
A leendő Galvani-híd forgalmát a kormányzat a pesti oldalon egy új körgyűrű-szakaszon, 2×2 sávon szeretné az Üllői útig vezetni. A kormány és a főváros közös döntéshozó fóruma, a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa (FKT) Decemberben dönt arról, hogy hogyan.
Közúti körgyűrű a városon belül?
Hat plusz egy változatot készítettek elő döntésre. A hat változatból kettő az Aszódi, a József Attila és a Kékvirág lakótelep lakóit, négy a Wekerletelepen élőket és a Kiserdőt érintené súlyos, méltánytalan hátrányokkal.
A Kiserdővédők számára ezért a hatból egyetlen nyomvonal-változat sem elfogadható.
Forgalomcsillapítást, élhető fővárost!
Célunk, hogy ne épüljön a lakókörnyezetünkbe “városi autópálya”, az FKT döntsön a plusz egy vátozat mellett: a Galvani hídhoz Pesten egyelőre ne épüljön új út-kapacitás.
Ehelyett a kormány és a főváros modellezzen, tervezzen és hajtson végre az egész várost szolgáló forgalomcsillapító intézkedéseket, majd az így fennmaradó forgalmat a meglévő hálózaton, azt felújítva osszák el ésszerűen és méltányosan: a lakókörnyezeteket, az itt élőket és zöld területeinket megkímélve a fokozódó terheléstől.
+30 000 autó a Határ úton NAPONTA?!
HAT ELFOGADHATATLAN NYOMVONAL
A kormány a Határ útra tolná a Galvani négy sávját
A kormányzatnak a Fővárost érintő fejlesztéseket igazgató szervezete a Budapest Fejlesztési Központ (BFK), melyet Vitézy Dávid vezet. A BFK és az általa megbízott Főmterv kommunikációjából egyértelmű, hogy valamelyik Határ úti változatot támogatja, szemben a két Ecseri úti változattal.
Ne azt nézzék amit mond, hanem amit csinál!
Mind a hat esetben – és a hídnak az új levezető út nélküli megépítésénél is – általános forgalom-növekedéssel számolnak, annak dacára hogy a még Tarlós István idején elfogadott Budapesti Mobilitási Terv (Balázs Mór Terv) abszolút és relatív értelemben is a gépkocsi-forgalom csökkentését, a közösségi közlekedés és az egyéni, de nem motorizált közlekedési módok térnyerését írja elő.
Nézzük, hogy ezen túl még mi a baj az egyes változatokkal:
A kb. 2,5 méter mély kéregalagút ugyan rézsűvel fedve vezetne összesen 330 méteren, ám 550 méter nyitott szakasz épülne zajvédő falakkal, melyek “hatékonyságát” jól ismerjük a Wekerletelep Nagykőrösi út felőli oldaláról.
Az út a mai villamos pálya mellett vezetne, a Határ úti házaktól kb. 35-40 méterre.
A nyitott szakaszon a levegőminőség romlana, a zajterhelés pedig növekedne a Határ úton és a József Attila lakótelep Illatos út felőli házainál.
A Kiserdőnek kb. 12%-a, azaz 2.120 db élő fa esne áldozatul.
A kb. 8 méter mély kéregalagút ugyan 690 méteren futna, ám ez a kérdéses útszakasz hosszának nagyjából csak a fele. Az út a mai villamospálya mellett vezetne, a Határ úti házaktól kb. 35-40 méterre.
A nyitott szakaszon a levegőminőség romlana, a zajterhelés növekedne a Határ úton és a József Attila lakótelep Illatos út felőli házainál.
A Kiserdőnek kb. 11%-a, azaz 1.980 db élő fa esne áldozatul.
Az 1,2 km hosszú, 5 méter magas zajvédőfal a házaktól számított 14-15 méterre létesülne.
Ez a terv – ahogy a többi Határ úti verzió is – is) középtávon napi 43 000 autónyi forgalommal kalkulál, szemben a mai 15 000 körüli mennyiséggel!
Határérték feletti zajnövekedés a wekerletelepi többszintes házaknál.
A levegőminőség javulását a gépjárművek jövőbeni alacsonyabb kibocsátásának tulajdonítja a tervező, de ezzel csak ennél a verziónál számol.
A tervezett új úton a jelenlegi Határ úti teherforgalom növekedése várható, így a rezgésterhelés növekedésére lehet számítani (bár vannak műszaki megoldások, amik ezt orvosolhatják).
Kivágandó fák becsült száma: 810 db.
A terv az Aszódi-lakótelep egy részét bontásra ítéli, más részeit élhetetlené teszi, ahogy a József Attila lakótelep Ecseri úti részeit is.
A terv az Aszódi-lakótelep egy részét bontásra ítéli, más részeit élhetetlené teszi, ahogy a József Attila lakótelep Ecseri úti részeit is.
MIÉRT GOND A LÉGSZENNYEZÉS?
A levegőminőség egyike azon tényezőknek, amelyek alapvetően határozzák meg egészségi állapotunkat és akár jelentősen csökkenthetik is az egészségben eltöltött éveink számát.
Magyarországon napjainkban kb. 10 000 ember hal meg az egyébként várható élettartama előtt – a légszennyezettség következtében. Tény az is, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a szennyezett levegőt humán karcinogénnek nyilvánította, azaz közvetlenül felelős lehet rákos megbetegedések kialakulásáért.
Tudta, hogy a közúti forgalom kibocsátásai ennek a környezet-egészségügyi tehernek a jelentős részét teszik ki?
A WHO szerint a nehéz tehergépjárművek forgalmával rendelkező utak közelében élő gyermekek esetében kétszer nagyobb a légzési problémák kialakulásának kockázata.
A legfontosabb kültéri légszennyező forrás pedig a helytelen lakossági tüzelés mellett a közlekedés.
A BFK által a Galvani projekt kapcsán közzétett tanulmányok éppen a szálló porokkal (PM2,5 és PM10) nem számolnak.
A lakossági fórumon a Főmterv kitérő – sőt, felelősséghárító – választ adott, a szálló por lakossági szilárd tüzelési eredetére mutatva, miközben a szálló por jelentős része közlekedési eredetű és bizonyítottan karcinogén, azaz rákot okoz.
Emlékeztetőül: a 24 órás határérték 50 μg/m3, az éves határérték pedig 40 μg/m3.
Az ábrán látható visszaesések a szálló por koncentrációban hétvégente vajon nem a forgalom csökkenésének tudhatók be?
Vajon miért nem tákékoztatták a lakosságot a szakemberek a szálló por-terhelésről az egyes nyomvonal-változatok bemutatásánál?
(az adatok forrása: http://levegominoseg.hu/automata-merohalozat?city=2)
MILYEN ALTERNATÍVÁK VANNAK?
Forgalomcsillapítás
Az agglomerációs településeken a P+R parkolók, a Fővárosban és az agglomerációban a tömegközlekedés biztosít és biztosíthat alternatívát az autózással szemben.
Korszerűsítés
A meglévő úthálózatot a meglévő keresztmetszettel, kapacitással felújítva, esetenként átrendezve, a behajtási és és sebesség-korlátozásokat betartatva érhetnénk el zaj- és rezgés-terhelés csökkentést.
Ésszerűsítés
Az úticélok, utazási szokások ismeretében – a navigációs szoftverek tömeges használatára alapozva – a még mindig szükségszerű forgalmat a hálózaton méltányosan, arányosan el lehet osztani.
KIK VAGYUNK?
A Kiserdővédők három lakóközösség, a Wekerletelep, a József Attila-lakótelep és az Aszódi utcai lakótelep tagjaiból szerveződtek 2017 nyarán, amikor az Indexen megjelent a Galvani híd megépítésének híre, és ezzel együtt annak levezető útjának terve. Ez az út ezeket a lakóközösségeket és az őket összekötő Kiserdőt vágta volna el.
Helyi lakosok, civil szervezetek tagjai és önkormányzati képviselők fogtak össze a zöldterület és a lakóterületek védelme érdekében, és két hónapon belül – sikeres tiltakozásuk következtében – az út további tervezését elhalasztották… 2020-ig.
A Kiserdővédők eredeti mottója – a Kiserdő Facebook csoport leírása – ma is érvényes:
A Wekerletelep és József Attila lakótelep közötti kiserdő és az ott kikapcsolódók sorsát a szívünkön viseljük, ahogy a Határ út mentén élő Wekerleiek és a József Attila lakótelepiek egészséges környezethet fűzűdő igényeit is. A tervezett Galvani hídhoz kapcsolódó Munkáskörút tervezésébe szeretnénk érdemben bekapcsolódni, keressük a mindenki számára elfogadható megoldást.
HÍREK
„Kívülállóként nehéz lehet átlátni, hogy valójában mit is szeretnénk …” – Mintázatok 2. rész
Ezúttal két vendégünk volt. A Polgárok a Pályán az Élhető Környezetért (PoPÉK) nevű, XI. kerületi környezetvédelmi egyesület képviseletében Gombos Nóra és a XV. kerületi Szilas-tó Természetvédelmi Terület és Liva Vízimalom Védő Egyesülettől Mester Anikó.
KiserdőTv! Mintázatok a YouTube-on!
“Kicsit sárga, kicsit savanyú, de legalább a miénk”, vagyis Mintázatok már videós beszélgetések formájában is! Első vendégeink: Naphegyért Összefogás lakossági csoport (Havas Katalin) + Körtér- Környezettudatosak
Se jó nyomvonal, se pénz a Galvanihoz
Ha remek beruházás a Galvani projekt, akkor miért van egyre több petíció? Miért zúgolódik még mindig a nép? A közelmúlt eseményei nyomában jutottunk el ez